A hőkamerás mérés előnyeit bemutató cikkünk, igencsak népszerű volt olvasóink körében. Mivel egyébként is aktuális a téma - hiszen ma éjszaka is minusz fokok voltak országszerte -, elindítunk egy cikksorozatot, melyben hasznos tippeket adunk azok számára, akik szeretnének néhány ezer forintot megspórolni fűtésszámlájukon. Az korábbi cikkjeinkből is kiderült, hogy a falak hőszigetelése önmagában kevés a probléma teljeskörű megoldásához, ezért külső szakértőnk segítségével megnéztük, hol tűnik el valójában a hő.

Talán kevesen tudják, de a világon megtermelt energia 40 százalékát otthonaink használják fel, éppen ezért épületeink energiahatékonyságának javítása, ezen belül is szigetelése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben, a leggyorsabban és a legolcsóbban az üvegházhatást okozó gázok, köztük a CO2 kibocsátásának csökkentéséhez. Több Uniós országban bebizonyosodott, hogy minden euró, amelyet szigetelésre fordítunk, 11 euró megtérülést hoz a szigetelés életciklusa alatt.

Az Európai Unió előírásainak megfelelően 2020 után már csak olyan lakóépületek épülhetnek, amelyeknek nincs, vagy zéró közeli a CO2 kibocsátása. Ez a mai technológiai ismeretek mellett csak 20-25 cm vastagságú szigeteléssel érhető el (jelenleg hazánkban 5-10 cm vastagságú szigeteléseket alkalmaznak).

Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve. Régiónkban a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók.

A szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fűtésszámlájuk mintegy 35 százalékkal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.

Magyarországon a panelprogramnak köszönhetően több ezer lakás falait szigetelték le, illetve szintén több ezer nyílászárót cseréltek ki.

„Mindez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a hő ne szökjön az utcára. Kevesen gondolnak bele, de az energia 10-30 %-a a mennyezet, illetve a lábazat nem megfelelő szigetelése miatt távozik lakásunkból" - mondta Trényi Péter, a Termokamera Kft. ügyvezető igazgatója.

„Alapvetően a ház 4 részét érdemes megvizsgálni, ha az energiaveszteséget minimalizálni szeretnénk: homlokzati falak, tető, nyílászárók, illetve padló. Érdekes, hogy egy hazai felmérés szerint az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63 százaléka homlokzat, 43 százaléka tető, 19 százaléka padló utólagos szigetelésével, 14 százaléka pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni fűtésszámláját. Az energiaveszteség ellen természetesen úgy védekezhetünk a leghatékonyabban, ha a mindenre kiterjedő állapotfelmérést követően a ház teljes szigetelését elvégezzük."

Kapcsolódó cikkek:

Hideg elleni védelem - Hőkamerás állapotfelmérés

Hőkamerás mérés Békéscsabán - Üzenjünk hadat az energiaveszteségnek