
A csigatészta készítése jellegzetes társas munka, amikor 100-150 levél tésztát is meggyúrtak, majd csigává formáztak, ami a tyúkhúslevesbe került a lakodalmi asztalon. A csigatészta nem hiányozhatott az alföldi lakodalmak étrendjéből.
A Kondorosi Száraztészta Készítő Üzem termékei, köztük a csigatészta, megvásárolhatók a BékésPláza webáruházban.

Csigatészta
A csigatészta elkészítése fontos része volt a mennyegzői előkészületeknek. A „csigacsinálót" („csigapergetőt", „csigavégtaposást") általában az esküvő előtt rendezték meg. A rokon és a szomszéd asszonyokat mind meghívták segíteni. A nők egy része a tésztát gyúrta, néhányan nyújtották és darabolták, a legidőigényesebb munka maga a csiga megpödrése volt. A tésztát kisméretű kockákra vágták, az orsók segítségével egy mozdulattal perdítették végig azt a bordázott, míves csigacsinálókon, majd ejtették a tálba, az ujjukkal az íróról letolva.

A csigatészta megvásárolható a BékésPláza webáruházban
Az Alföldön a csiga készítéséhez fából, kerámiából, fémből, szaruból készültek a csigacsinálók. Az első datált darab 1782-es, Debrecenből származik. Népi díszítőművészetünk sajátos darabjai, s ránk maradt darabjaik a tiszántúli nép táplálkozási hagyományának hírmondói. Ezek az ékrovással, rostákkal, vésett és karcolt díszekkel, növényi ornamensekkel, madár- és emberábrázolásokkal ékesített csigacsinálók általában szerelmi ajándékok voltak, néha „emlék" felirattal. A csigacsinálók igényes, míves megformálása hangsúlyozta e tárgyak szerelmi ajándék funkcióját. A csigacsináláskor közös asztalnál dolgoztak a barátnők, rokonok, így mindenki megcsodálhatta a változatos szív, virág, asszony formájú csigacsinálókat.

Csigacsináló sodróval, 2 db (Alföld, 1890 körül, egyikben 1896 - os évszám, bronz)
(Kép forrása: nagyhazi.hu)
A szép csiga dicséri a háziasszonyt, s hogy szép sárga legyen sok tojást gyúrtak a tésztába. A csigák mérete és formája helyenként változó. A csigapergetés során a háziak süteménnyel, borral kínálhatták a „csigázókat", sokhelyütt vacsorát is kaptak. A tésztakészítés énekléssel, beszélgetéssel telt, pletykákkal, mesékkel, rémtörténetekkel múlatták az időt. Ez az alkalom a fiatal lányok számára a felnőtté válás egyik fontos színtere volt, itt sokat tanultak az idősebbektől, többek közt az ételek elkészítésének módját is. A munka végére megjelentek a férfiak, legények is, néha zenészeket is hoztak, s a munka lezárásaként mulatoztak, táncoltak, „eltaposták a csigát", „betaposták a csiga végét" mondták a Hajdúságban.
Forrás: wikipédia/BékésPláza
-bv-
Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz
További termék hírek: termekpiac.com
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu




