Békés megye termékpiac online

Magyarország

www.mconet.hu

 Kedd,    Júlia
A csigatészta engedhetetlen hozzávalója a magyaros tyúkhúslevesnek

A csigatészta készítése jellegzetes társas munka, amikor 100-150 levél tésztát is meggyúrtak, majd csigává formáztak, ami a tyúkhúslevesbe került a lakodalmi asztalon. A csigatészta nem hiányozhatott az alföldi lakodalmak étrendjéből.


A Kondorosi Száraztészta Készítő Üzem termékei, köztük a csigatészta, megvásárolhatók a BékésPláza webáruházban.

 

 

 

száraztészta

Csigatészta

 

A csigatészta elkészítése fontos része volt a mennyegzői előkészületeknek. A „csigacsinálót" („csigapergetőt", „csigavégtaposást") általában az esküvő előtt rendezték meg. A rokon és a szomszéd asszonyokat mind meghívták segíteni. A nők egy része a tésztát gyúrta, néhányan nyújtották és darabolták, a legidőigényesebb munka maga a csiga megpödrése volt. A tésztát kisméretű kockákra vágták, az orsók segítségével egy mozdulattal perdítették végig azt a bordázott, míves csigacsinálókon, majd ejtették a tálba, az ujjukkal az íróról letolva.

 

 

kondorosi száraztészta

A csigatészta megvásárolható a BékésPláza webáruházban

 

Az Alföldön a csiga készítéséhez fából, kerámiából, fémből, szaruból készültek a csigacsinálók. Az első datált darab 1782-es, Debrecenből származik. Népi díszítőművészetünk sajátos darabjai, s ránk maradt darabjaik a tiszántúli nép táplálkozási hagyományának hírmondói. Ezek az ékrovással, rostákkal, vésett és karcolt díszekkel, növényi ornamensekkel, madár- és emberábrázolásokkal ékesített csigacsinálók általában szerelmi ajándékok voltak, néha „emlék" felirattal. A csigacsinálók igényes, míves megformálása hangsúlyozta e tárgyak szerelmi ajándék funkcióját. A csigacsináláskor közös asztalnál dolgoztak a barátnők, rokonok, így mindenki megcsodálhatta a változatos szív, virág, asszony formájú csigacsinálókat.

 

 

 száraztészta készítés

Csigacsináló sodróval, 2 db (Alföld, 1890 körül, egyikben 1896 - os évszám, bronz)

(Kép forrása: nagyhazi.hu)

 

A szép csiga dicséri a háziasszonyt, s hogy szép sárga legyen sok tojást gyúrtak a tésztába.  A csigák mérete és formája helyenként változó. A csigapergetés során a háziak süteménnyel, borral kínálhatták a „csigázókat", sokhelyütt vacsorát is kaptak. A tésztakészítés énekléssel, beszélgetéssel telt, pletykákkal, mesékkel, rémtörténetekkel múlatták az időt. Ez az alkalom a fiatal lányok számára a felnőtté válás egyik fontos színtere volt, itt sokat tanultak az idősebbektől, többek közt az ételek elkészítésének módját is. A munka végére megjelentek a férfiak, legények is, néha zenészeket is hoztak, s a munka lezárásaként mulatoztak, táncoltak, „eltaposták a csigát", „betaposták a csiga végét" mondták a Hajdúságban.

 

Forrás: wikipédia/BékésPláza

info@bekesplaza.com

 

 

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz
További termék  hírek:
termekpiac.com

 


Szóljon hozzá regisztráció után!