Kiss Péter közölte, számos intézkedést hoztak már az ügyben, de véleménye szerint most egy olyan újabb kiskaput csuknak be, amely a végrehajtáson kívüli értékesítés lehetőségét is felfüggeszti erre az időszakra.

Ismeretes, az e tárgyban hozott legutóbbi törvénymódosítás arról szólt, hogy december 1. és március 1. között nem lehet senkit kilakoltatni, ám ez nem vonatkozott a lakáshitel-szerződésekben rögzített feltételekkel történő árverezésekre. Az intézkedésre azért volt szükség, hogy akik nem tudják fizetni a törlesztőrészleteiket, azok ne a téli hidegben veszítsék el az otthonukat - mondta a szocialista miniszter. A kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott, hogy a hiteleket mindenkinek törlesztenie kell, de hangsúlyozta, emellett a bajbajutottaknak is segítséget kell nyújtani.

Eddig mintegy 15 ezer család ingatlanvagyonát árverezték el.

Bene Irén, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért alapító tagja lapunknak azt mondta, évek óta küzdenek a civilszervezetek a kilakoltatások, árverezések, végrehajtások körüli törvénytelenségek ellen, de hiába.

Küzdelmük első eredményének tartják a kormány mostani döntését, ami az alapproblémát nem oldja meg ugyan, de április közepéig legalább megóvja a veszélyeztetett családokat az utcára kerüléstől.

Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint ez a moratóriumi kiterjesztés az árverezésekre egy kis lélegzetvételt jelent a már árverési listán lévő bajbajutottaknak.

Ugyanakkor április 15. után már százezreket fenyeget közvetlenül a kilakoltatás veszélye. Kiemelte: sokkal többet ért volna el a kormány azzal, ha egyúttal a bankokat is kötelezi arra, hogy ha az ügyfelek kérik, akkor ütemezzék át a hiteleiket. Ma ugyanis erre egyáltalán nem, vagy nem szívesen hajlanak a pénzintézetek. Jelenleg két-három hónapig is eltart, míg egy ügyfél fizetési könnyítési kérelmét elbírálják. Ez idő alatt viszont az banki hitelesek jelentős része fizetésképtelenné válik.
Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője közleményben kifejtette, a világgazdasági válság már másfél éve tart, így nem most, a választások előtt két hónappal kellene ötletelni, kapkodni, programot alkotni, miután sok ezer magyar család már elveszítette a házát, lakását. „Nyolc éve lett volna az MSZP-kormánynak arra, hogy valódi segítséget adjon a nehéz helyzetbe került családoknak" - hangsúlyozta Soltész Miklós.

A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) szervezet álláspontja szerint a kilakoltatásokra azonnali moratóriumot kell hirdetni, de nem csak két és fél hónapra, hanem a gazdasági válság végéig. Az MMV szerint jó példa erre Ukrajna, ahol egy évvel ezelőtt - a válság kitörésekor - felfüggesztették ezeket az eljárásokat.

A civilszervezetek képviselői szerint mindenképpen új, átfogó szabályozás szükséges. Egyértelmű, világos és minden részletre kiterjedő módon kell egy új törvénynek szabályoznia a hitelezés, árverezés, végrehajtás rendjét.

A jelenlegi jogszabályok ugyanis ellentmondók, hiányosak és emiatt sokféleképpen értelmezhetők. Ez csak arra jó, hogy az ügyfelek kárára „halászhassanak a zavarosban" a közvetítő és végrehajtó cégek. Az új kormánynak ezt is rendbe kell tennie majd, vagyis soron kívül felül kell vizsgálnia a kilakoltatások terén eddig történteket.