Úgy tűnik, mind a piaci, mind a kormányzati prognózis egybevág az euró bevezetését illetően: legkorábban 2020-ban fizethetünk hazánkban a közös uniós pénzzel.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország nincs olyan állapotban, hogy csatlakozhasson az eurózónához.

Akár a 2020-as évek elejéig is kitolódhat az euró bevezetése a közép-európai országokban - derül ki a JP Morgan globális befektetőház elemzéséből, amely szerint a közös uniós valuta bevezetése a térség gazdasági problémái és piaci bizonytalansága miatt csúszhat. Az elemzők szerint a magyar magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása javíthat az adóssági mutatókon, de a kormánynak így is folytatnia kell az államháztartási hiány csökkentését. Egyébként a City szakértői Magyarország és Lengyelország esetében 2019-re, Csehország és Románia esetében pedig 2020-ra tolták ki az általuk várt euróövezeti csatlakozási időpontot.

Magyarországon legkorábban 2020-ban lehet bevezetni a közös uniós pénzt

„Jelenleg sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak, sem pedig Csehországnak nincs hivatalos eurócsatlakozási céldátuma" - olvasható az összefoglalóban, amely kitér arra is: a közeljövőben nem is várható ebben változás. Ugyanakkor a globális pénzügyi szolgáltató szerint a három ország közül még mindig Magyarországon érvényesülnek a legerőteljesebb ösztönzők az eurócsatlakozásra, tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra. „A GDP-arányos köz­adósságráta hatvanszázalékos felső tűréshatárának mind szigorúbb alkalmazása azonban megnehezítheti, hogy Magyarország a következő évtized vége előtt csatlakozzon az euróövezethez" - zárul az elemzés.

„Az eurózóna adósságválsága miatt most vannak előnyei annak, hogy Magyarország nem tagja a valutauniónak, de azt, hogy be akar lépni, nem lehet megkérdőjelezni" - nyilatkozta a minap Orbán Viktor miniszterelnök az amerikai Dow Jones hírügynökségnek. Hozzátette: Magyarország már számos, maga megjelölte céldátumot elmulasztott az euró bevezetésére. A kormányfő szerint hazánk jelenleg nincs olyan állapotban, hogy csatlakozhasson.

„Az euró magyarországi bevezetése az ország legfontosabb középtávú feladata, eléréséhez pedig elengedhetetlenül szükséges a társadalmi és politikai összefogás" - mondta megkeresésünkre Csaba László akadémikus. A közgazdászprofesszor úgy tartja, a lehető leggyorsabban be kell vezetni az eurót Magyarországon, és ehhez szükséges megjelölni a céldátumot is.

A Közép-európai Egyetem tanára kitért arra is, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja 2-3 százalék, amelyhez az európai uniós források 1,5 százalékkal járulhatnak hozzá, s ehhez társulhat a bizalom mint további 1,5 százalékos növekedési tényező. A teljes piaci bizalom visszaszerzésének eszköze pedig az euró.

Szigorú maastrichti kritériumok

A közös valuta bevezetésének feltételeit a maastrichti szerződés fogalmazta meg.
A konvergenciakritériumok a következők: árstabilitás (az árnövekedés maximum 1,5 százalékponttal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál), a hosszú lejáratú kamatok maximum két százalékponttal lehetnek magasabbak a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagáénál, árfolyam-stabilitás (a nemzeti valutának a monetáris unióhoz való csatlakozás előtti két évben az ERM-ben, 1999-től az ERM II.-ben, leértékelés és komolyabb feszültségek nélkül részt kell vennie), az államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát, a bruttó államadósság nem haladhatja meg a GDP hatvan százalékát (átmenetileg meghaladhatja, ha csökkenő tendenciát mutat). (SZCS)

Forrás:magyarhirlap.hu/Szajlai Csaba  

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdasági hírek: termekpiac.com