- Hogyan lehet a még rendelkezésre álló forrásokkal gyökeres fordulatot végrehajtani, és a nemzetgazdaság egyik alappillérévé tenni a mezőgazdaságot?
- Az első és legfontosabb feladatunk az volt, hogy megalkottunk egy hosszú távú agrár- és vidékfejlesztési stratégiát, mert ilyen feladatokat, célokat, konkrét teendőket és nemzeti célokat megfogalmazó program ismeretlen volt eddig hazánkban.
A társadalmi vitára bocsátott tízéves Nemzeti vidékstratégiával a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik a tárca. Ennek érdekében négy átfogó területről, az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszer-gazdaságról, valamint a környezet védelméről határoz meg tennivalókat. A stratégia célja, hogy a többi között megőrizze, gyarapítsa a vidéki munkahelyeket, megtartsa a vidéki népességet, javítsa az életminőséget, és több lábra állítsa a gazdaságot. Az agráriumnak nemcsak az a feladata, hogy jó minőségű és egészséges élelmiszerrel lássa el az országot, hanem ezzel szinte egyenrangú az is, hogy a nem öncélú termelés révén tartsuk meg termőföldjeinket, a felszín alatti vízkészletek minőségét. Az agráriumnak a közösségeket is meg kell őriznie, benne az emberrel. Ha megvizsgáljuk, hogy eddig ezt a célt szolgálták-e az eddigi agrár­támogatások, akkor egyértelműen nem a válasz.

- A nagy gazdaságok biztosan nem így látják, miután őket rendesen kistafírozták. Sikerült már elzárni a feléjük áramló pénzfolyamokat?
- A hangsúlyok áthelyezése s a jogalkotás is folyamatosan és kőkeményen zajlik. A kis- és családi vállalkozások kerültek a középpontba, a kistermelői rendelettel már megteremtettük a gazdák közvetlen értékesítési lehetőségét. A támogatások alapjául szolgáló rendeletek átalakítása is töretlen folyamat, hogy a kistermelők, a kisebb üzemmérettel rendelkezők is forrásokhoz juthassanak.

- A mezőgazdasági vállalkozások számos jogcímen hívhatnak le támogatásokat, de az Európában oly hangsúlyos vidékfejlesztés gyerekcipőben jár Magyarországon. Meg-megújuló főterek, iskolák, művelődési házak az ország több pontján is létesültek ugyan az elmúlt években, de ezek alig javították a vidéki életminőséget, jövedelmezőséget. A vidékfejlesztés területén milyen útra terelnék hazánkat?
- Éppen ezen a területen értük el az egyik legnagyobb sikert az elmúlt tizenkét hónapban. Óriási eredmény, hogy egy szinte markáns és kizárólagos agrárminisztériumból vidékfejlesztési minisztériumot alakítottunk. A vidéki életet minden szinten javítani akarjuk, ebben együttműködünk a Nemzeti Erőforrás és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is. Szinte minden napra jut egy integrált közösségi szolgáltató tér (IKSZT) átadása, miután csak az idén 332 kezdi meg a működését. Az IKSZT egyszerre épület, szolgáltatásszervezési modell és közösségi tér, amelynek célja, hogy megtartsa a vidéki lakosságot, kiszolgálja a fiatalokat, bővítse a helyben elérhető alapszolgáltatások körét.
A falu ugyanis a legkevésbé sem egy kicsi város, sem egy középkori maradvány. Ma már minden faluban is komplexebb szolgáltatásra van szükség, mint egy nagy teremre, ahol gyűléseket lehet tartani. Ez a komplex közösségi tér a 21. század elejének vívmányait is biztosítja még a legkisebb településen is.

- Ha vidékfejlesztés, akkor a legtöbb embernek a LEADER helyi akciócsoportok jutnak az eszébe, amely Európában sikertörténet. Nálunk azonban botrányok sorozata övezte működésüket, és egyes akciócsoportoknak Kánaánt jelentettek az előző évek. Hogyan próbálják a civil kontrollt erősíteni?
- A vidékfejlesztés helyi szerep­lőit hozza helyzetbe a szaktárca döntése, amelynek értelmében az év végéig egyesületté kell alakulniuk a LEADER-csoportoknak. Az egyesületi forma azért fontos, mert így nő a civil kontroll ereje a helyi fejlesztési igények felmérésében, a tervezésben és a döntésekben. Némely helyeken valóban úgy gondolták, hogy a helyi elit belterjes biznisze a LEADER, amely nem más, mint pénzosztó hely. Elemi érdekünk, hogy átalakítsuk az akciócsoportokat, kinyittassuk a kapukat, biztosítsuk, hogy mindenki részt vehessen a vidékfejlesztésben. Vissza kell szerezni a program hitelességét. Valós döntési helyzetbe akarjuk hozni a helyi LEADER-csoportokat, külön akarjuk választani a kisebb projekteket a nagyobbaktól, s jelentősen le akarjuk csökkenteni a pályázatok elbírálási idejét. A termeléshez, munkahelyteremtéshez kötődő pályázatokat helyezzük az előtérbe.

- A LEADER Közhasznú Egyesület 465 millió forint uniós és magyar költségvetésből finanszírozott támogatással nem tud szabályszerűen elszámolni a Kormányzati Ellenőrzési Iroda jelentése szerint. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos büntetőfeljelentést tett az egyesület tevékenysége kapcsán, s a vizsgálatok során felmerült a hűtlen kezelés, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek és a számvitel rendjének megsértése, illetve a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja. Tartanunk kell attól, hogy Brüsszel visszafizetteti hazánkkal a szabálytalanul felhasznált pénzeket?
- El kellene kerülni, hogy emiatt hátrány érje Magyarországot. Az uniós auditok folyamatosak, mi pedig mindent megteszünk, hogy felülvizsgáljuk a döntéseket, elszámoltassuk a pénzeket. Az ellenőrzés folyamatos, két esetben pedig már a büntetőeljárás is megindult. A LEADER renoméjának visszaállítása azért is fontos, mert a programból megítélt támogatások elosztása egyenletes, nem úgy, mint az agrárforrások megoszlása. Amíg ugyanis korábban a strukturális alapokból oda ment a pénz, ahol erős volt a gazdaság - így a gyengébbek még jobban lemaradtak, és elveszítették versenyképességüket -, addig a LEADER esetében egyenletesen oszlanak meg a források a térségek között. Ezt fenn is kell tartani.

- A vidékfejlesztés felfuttatása és középpontba helyezése azért is fontos lenne hazánknak, mert kéz a kézben jár a vidék és a turizmus. Egy-egy térség és régió megerősödése óriási vonzerőt jelentene a belföldi, külföldi vendégeknek, a turisztikai bevételek megugrása pedig szintén a helyi gazdaságokat erősítené.
- Ezt a tárca is zászlajára tűzte. A kistermelői rendelet, illetve a pálinkafőzésről, majd a vendégasztalról szóló törvénymódosítás nem titkolt célja éppen a helyi gazdaságok és a falusi turizmus erősítése. Utóbbitól eddig úgy vártunk csodát, hogy éppen ez a lába hiányzott. Csupán a külsőségekre adtunk, így be tudtunk mutatni egy-egy autentikus falusi házat és udvart, annak összes néprajzi elemével együtt, de éppen a korábban érvényes jogszabályok és előírások miatt volt lehetetlen a falusi turizmus működése. A vendégekkel nem kóstoltattuk meg a helyi ízeket, nem főzhettünk nekik házias és hagyományos ételeket, nem értékesíthettük mellé a csodálatos házipálinkákat, nem vásárolhattak a spájzban sorakozó befőttekből, lekvárokból, s leginkább nem vághattunk nekik disznót. Szerencsére most már ezek a lehetőségek adottak.

- Átalakították a magyar nemzeti vidéki hálózatot is. Miért?
- A megújításnak az volt a célja, hogy operatívabb munkára is alkalmassá tegyük a szervezetet. Az új elnökségben egymás mellett ül a fiatal gazda, a természetvédő, a polgármester és egy LEADER-ügyekben jártas tag is. A nemzetközi kapcsolatok építésében például különösen segítségünkre lesz ez a szervezet. Épp tavaly kötöttünk kétoldalú megállapodást a lengyel nemzeti vidéki hálózattal, néhány hete pedig a szlovák szervezettel is. Jelenleg a romániai vidéki hálózattal való együttműködés kidolgozásán munkálkodunk. Ezeknek a kapcsolatoknak nagy jelentőséget tulajdonítok, mert ezáltal hasonló kulturális körben működő államok tapasztalataink átvételére nyílik lehetőségünk. Fontos, hogy a projekteket, a jó gyakorlatokat bemutassák egymásnak a szereplők, így amit már valahol megvalósítottak és jól működik, azt nem kell újra kitalálni. A másik fontos elem, hogy megvizsgálhatjuk egymás eljárásrendjeit, mert amit nálunk egyszerűbben visznek véghez más uniós tagállamok, azt adaptálni kell. Ahol fölösleges szigort alkalmaz hazánk, ott át kell alakítanunk a szabályokat. Minden téren az egyszerűsítés lehetőségét keressük.

- Tapasztalatcseréről van szó, vagy az országok közötti nagyobb termény- és árucserére is lehetőséget adnak majd ezek a kétoldalú együttműködések?
- Célunk, hogy a határon túlra is kiterjesztjük a kistermelői rendelet hatályait. Az országok közötti törvényi előírások összehangolása folyamatban van, így például egy szlovák és egy magyar termelő egy bizonyos távolságon belül a másik országban is könnyített feltételekkel értékesíthetné termékeiket. Ezáltal még jobban fejlődne az összetartozó térségek gazdasága, persze arra vigyázni kell, hogy a multik még véletlenül se csimpaszkodhassanak rá egy-egy ilyen, kistermelők helyzetbe hozására irányuló kezdeményezésre.