Plusz hozzájárulást kell fizetniük jövőre a bruttó 202 ezer forint felett keresőknek a gazdasági tárca elképzelése alapján. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young igazgatója szerint, ha abból indulunk ki, senki nem járhat rosszabbul, akkor ennek mértéke 3,3 százalék körül lehet az érintettek körében. Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke hangsúlyozta: tovább kell menni a megkezdett úton.

Az adó- és bérváltozások miatt az állam segíteni kívánja a munkaadókat és a munkavállalókat is. Ennek részeként hozzájárulást kellene fizetni a bruttó 202 ezer forint felett keresőknek. A kabinet szerint ez nem jelenti azt, hogy feladnák az egykulcsos adózást.

A szaktárca úgy látja, senki sem jár rosszabbul

(Fotó: Horváth Péter Gyula)

„Ha egy jövedelemhatár felett többet kell fizetni, akkor azt bárhogyan is nevezzük, lényegében visszatérünk a progresszív adózáshoz" - mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az Ernst & Young igazgatója, aki szerint ez helyes lépés. Jelezte, bár a gazdasági tárca által említett bruttó 202 ezer forintos sáv alacsony, még nem tudni, mennyi lesz ebből a „szolidaritási hozzájárulás". A tárca későbbre ígérte a részleteket, ám hangsúlyozta, senki nem járhat rosszabbul jövőre sem, amikor megszűnik az adójóváírás és a szuperbruttósítás. A szakértő úgy látják, ha ebből indulunk ki, akkor bruttó 202 ezer forint felett 3,3 százalék lehet a pluszelvonás. „Jelenleg abban a körben, amelyet nem érint az adójóváírás, a szuperbruttó miatt 20,3 százalékos a személyijövedelemadó-kulcs. Ez csökken jövőre 16 százalékra, a kettő különbözete 4,3 százalék. Ebből egy százalékot elvisz az egészségügyi járulék emelése, marad 3,3 százalék. Ez 19,3 százalékos adókulcsot jelenthet. Ennyi a mozgástér, változatlan jövedelem mellett ez esetben nominálisan nem éri veszteség ezt a kört, s még nem számoltunk kedvezményekkel és a lehetséges béremelésekkel" - magyarázta Vámosi.

Az adórendszer és a bérek változása miatti kompenzáció része az az elképzelés is, amely szerint a ténylegesen alacsonyabb jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kell igazol­niuk a pozícióromlást, s nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs egyéb - be nem vallott - jövedelmük. Ha a NAV ezt hitelesnek találja, eljuttatja a kompenzációt az érintetteknek. Vámosi-Nagy Szabolcs, aki korábban az adóhatóság alelnöke is volt, jelezte: mindez jelentősen növeli a NAV adminisztrációs terheit, igaz, valószínűleg nem élnek ezzel a lehetőséggel azok, akiknek a fizetésük csak egy része a jövedelmüknek. Azaz: zsebbe is kapnak pénz. Nem kockáztatnak egy hatósági vizsgálatot, inkább lenyelik a kiesést. Ezzel természetesen az állam is spórol.

„Ahhoz, hogy az egykulcsos adózás teljes legyen, ki kell vezetni az adójóváírás és a bruttósítás rendszerét. A külső és belső körülmények azonban szűkítik a mozgásteret, ezért pótlólagos forrásokat is be kell vonni. Ezt látjuk most, ám mindez nem kérdőjelezi meg a kabinet alapkoncepcióját, amit az egykulcsos adózásra épített" - mondta lapunknak Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke. Szerinte a kormány jó irányba indult el.

---------------------------------------------------------------------------
Újabb elképzelések láttak napvilágot

Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője tegnap este az Origo által közölt szavaiból az derül ki, hogy a bruttó 202 ezer forint fölött keresőknél marad a félszuperbruttó, amit két lépésben, 2012-ben és 2013-ban törölnek majd az adórendszerből. (A félszuperbruttó azt jelenti: a bruttó bért megnövelik a munkáltatói tb-járulékkal, 27 százalékkal, és ez a magasabb összeg a személyi jövedelemadó alapja. Jelenleg ez a helyzet. A szorzótényező lefelezése azt jelentené, a bruttó bért 13,5 százalékkal növelnék meg az adóalap kiszámításakor.)

Forrás:magyarhirlap.hu

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdaságihírek: termekpiac.com