Árfolyamgát „címén" önkéntes módon rögzített törlesztési árfolyamot vezetnek be a lakáshitellel rendelkező devizahiteleseknek, s ennek lényege: 2014. december 31-ig a frankhitelesek 180 forintos árfolyamon törleszthetnek, míg az euró árfolyamát 250 forinton, 100 japán jenét pedig 200 forinton állapítják meg. A különbség gyűjtőszámlára kerül, azt később lehet törleszteni.
A lakásárverezések moratóriuma nem tartható fenn, ugyanakkor meg kell védeni az adósokat a lakáspiaci hiénáktól. Ezért először csak a nagy értékű és alapterületű ingatlanokat árverezhetik el, valamint településtípusok, illetve megyék szerinti kvótarendszert alkalmaznak.

Létrehozzák a Nemzeti eszközkezelőt is. A szervezet két módon segít a lakásukat elvesztőknek: zöldmezős állami beruházásként lakásépítési programot indít, valamint a társaság megvásárolja az adós lakását, aki bérlőként lakhat továbbra is ott. Eközben visszaáll az euróalapú lakáshitelezés, mivel a jelenlegi helyzet az EU szabályai szerint nem tartható fenn. Az euróalapú kölcsönt a minimálbért 15-szörösen meghaladó jövedelemmel rendelkezők vehetik igénybe. Végezetül: lakásváltási kamattámogatás lép életbe legfeljebb öt éven át. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven át, s ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy a költségvetésnek ez a megállapodás megközelítőleg 1,5 milliárd forintos kiadást jelent. A moratórium feloldása kapcsán közölte, 2011. július 1-je és 2011. október 1-je között a harmincmillió forintnál nagyobb értékű ingatlanok és húszmilliónál nagyobb hitelösszegek esetében lehet árverezni az ingatlanokat. A negyedik negyedévben az érintett, kisebb értékű lakások két százaléka árverezhető el, majd ez az arány 2012-ben negyedévente három százalék lesz, 2013-tól pedig egy százalékkal nő.

Mellár Tamás közgazdász, a KSH volt elnöke szerint vajúdtak a hegyek és egeret szültek: a költségvetést alig érintő megállapodást már hamarabb meg kellett volna kötni. Barcza György, a K & H Bank elemzési igazgatója szerint csak átmeneti segítségről van szó, amely nem csökkenti, csak későbbre tolja a törlesztés egy részét. „Kérdés, hányan élnek majd ezzel a lehetőséggel, ha sokan választják, akár élénkítheti a belföldi hitelkeresletet" - tette hozzá a közgazdász.

Az MSZP szerint nem segítenek az adósokon a bejelentett intézkedések, míg az LMP úgy látja, a kormány a következő kabinet nyakába varrja a problémát. A Jobbik látszatintézkedésnek tartja a csomagot.