A civilszervezeteket ebben az ügyben képviselő Czirmes György ügyvéd lapunknak azt mondta: az 1996.évi CXII. törvény előírásai a bankokra nézve ",,nagyon lazák", szinte semmiféle korlátot nem tartalmaznak. A banki etikai kódex pedig nem kötelező érvényű. Czirmes szerint már másfél éve fekszik az Alkotmánybíróság (AB) asztalán az a beadványuk, amely indítványozza, hogy visszaható hatállyal mondják ki, a szerződéskötés időpontjában lévő feltételek az érvényesek. Hozzátette: Schmitt Pál köztársasági elnök közbenjárását is kérték. Czirmes György kiemelte, azt szeretnék, ha népszavazás kötelezné a parlamentet a banki ügyfelek hathatósabb védelmére. A népszavazási ívek az Országos Választási Bizottság hitelesítésére várnak.

Müller János, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a fenti kezdeményezés azt sugallja, mintha a bankok kényük-kedvük szerint módosítgathatnák a szerződéseket, pedig annak szigorú feltételei vannak. Olyan kívülálló ok, mint az ország kockázati besorolásának változása indokolhat szerződésmódosítást.

Emlékeztetett arra is: márciusban utasított el az AB egy hasonló beadványt, azzal az indoklással, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás megtiltása az ügyfél szempontjából kedvező módosítást is megakadályozhatja. Ma szerinte egyre több jó példát is láthatunk, hiszen akad bank, amely kamatot csökkentett, akad, amely kamat-visszatérítést ajánlott fel, s akad olyan is, amely 205 forintban maximálta a svájci frank árfolyamát a törlesztőrészletek számításakor.