Válságkezelő programmal elkerülhetők a lakossági megszorítások - mondta lapunknak Széles Gábor nagyvállalkozó, az MGYOSZ tiszteletbeli elnöke. Szerinte a kormány a nyár végére valószínűleg végez a teljes állapotfelméréssel, s elkészül az ország gazdasági leltára is. Lapunk tulajdonosa szerint a hatalmas veszteséget termelő állami vállalatok konszolidálására van szükség.

- Sem az unió, sem pedig a valutaalap nem enged a még a Bajnai-kormány által a konvergenciaprogramban rögzített költségvetési hiánycélból. Számítani lehetett erre?
- Ez most a nemzetközi trend, amely a görög válság óta csak erősödik. Mind az idei, mind pedig a jövő évre rögzített költségvetési hiány­cél teljesítése húzós feladat lesz az Orbán-kormánynak. Látható, hogy válságkezelésre lesz szükség.

Széles Gábor, nagyvállalkozó, az MGYOSZ tiszteletbeli elnöke

- Kétféle vélemény alakult ki a mostani pénzügyi-gazdasági helyzetben. Az egyik a Matolcsy György által fémjelzett, átfogó gazdaságfejlesztési koncepció, a másik pedig a költségvetési egyensúly megteremtése, kormányzati kiigazításokkal. Melyik út járható?
- Két olyan vélekedés ez, amely egymástól első pillantásra is nagyon távol áll, mondhatni, antagonisztikus az ellentét. Mégis: az említett két gazdaságpolitikai modell összehangolása nem elképzelhetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha a kormány csak részben helyezi a hangsúlyt a gazdaságfejlesztésre, ugyanis emellett válságkezelésre is szükség van.

- Mi áll ennek a hátterében?
- Ha van egy válságkezelő program, akkor elkerülhető az, hogy a lakosságot további megszorítások érjék. Ez talán a legfontosabb indok. Vagyis fontos, hogy a kormányzat, amely a nyár végére valószínűleg végez a teljes állapotfelméréssel, s elkészül az ország gazdasági leltára is, olyan modellt alkosson, amely bemutatja, milyen elgondolások mentén lehet a jelen helyzetet kezelni akár financiális, akár termelési oldalról is.

- Követelnünk kellene a kormányon a válságkezelő programot?
- Semmiképpen, hiszen két hónapja van hatalmon az Orbán-kormány, amely nem is lehet még birtokában az állapotfelmérésnek. Erre, mint fentebb említettem, a nyár végéig valószínűleg várni kell.

- Néhány szaktárca gőzerővel koncentrál a közelmúlt feltárására, egy működőképes intézményi hálózat kiépítésére. Lát pozitív jeleket?
- A Fellegi Tamás által vezetett, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által hozott, az állami vállalatok konszolidációjáról szóló döntések pozitívak. Ezek gyakorlatias lépések, hiszen a MÁV vagy éppen a Malév rendbetétele, csakúgy mint a Magyar Fejlesztési Bank mögött lévő cégek százmilliárdos mínuszainak rendezése az azonnali döntések kategóriájába tartozik. A hatalmas veszteséget termelő állami vállalatok ugyanis nyelik a költségvetési forrásokat. Pozitív a Vidékfejlesztési Minisztérium koncepciója is, amely a kisvállalkozások megsegítésére irányul. Fontos hazai ágazatok, mint például a hús- és élelmiszeripar, végre nem pusztán levegőhöz juthatnak, hanem termelhetnek is. Ráadásul utóbbi terület nem elsősorban forrásokat igényel, hanem összehangolt cselekvési koncepciót, az államigazgatási és a piaci igények koordinációját.

- Hogy látja a Nemzetgazdasági Minisztérium működését?
- Úgy tűnik, a Nemzetgazdasági Minisztérium nem helyezte középpontba tevékenységének kommunikációját, azokat nem is hangolta össze a két említett, jól működő tárcával. Talán a túlságosan stratégiai jellegű elképzelések kerültek előtérbe.

- Talán túl nagy rajta a teher. Szakértők szerint itt lenne az ideje a Pénzügyminisztérium újbóli felállításának.
- Tény, hogy az elmúlt két hónapban a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz csatolt egykori pénzügyi tárca mintha aludt volna. Eközben a kormánynak súlyos fiskális problémákkal kellett szembesülnie. A kialakult helyzet is azt támasztja alá, hogy szükség van az önálló Pénzügyminisztériumra.

- Visszatérve hazánk finanszírozására, ősszel ismét jön az IMF-EU delegációja. Addig a tűzzel játszunk?
- Magyarország finanszírozása jelenleg a piacról biztosított, ám szükség van az IMF és az EU demonstratív támogatására. Ez októberben meg is lesz, ha addig elkészül a válságkezelő program, amely - szeretném újból hangsúlyozni - nem a lakossági megszorításokra épülhetne, hanem olyan gazdaságpolitikára, amely például az állami vállalatok veszteségeinek fölszámolását helyezi előtérbe, illetve az állami kiadások lefaragását, esetleg integrálva bizonyos szociálpoli­tikával.

Forrás: magyarhirlap.hu/Szajlai Csaba

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdasági hírek: termekpiac.com