Májustól az összes még megmaradt korlát ledől a magyar munkavállalók előtt az unióban. Ekkor nyitja fel a ",,sorompót" Ausztria és Németország az EU-hoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok polgárai előtt. E két tagállam tartotta fenn legtovább az akadályt a munkavállalás előtt.

Egy grazi gyárban off-road autót szerelnek össze. Májustól vajon több lesz a magyar kéz? (Fotó: Reuters-Herwig Prammer)

 
",,Májustól sem várható, hogy a magyarok tömegével ellepik az osztrák munkaerőpiacot, de szinte biztosan nő a szomszédos országban szerencsét próbáló munkavállalók száma" - mondta lapunknak Lengyel V. Nóra, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) osztályvezetője. Emlékeztetett, Nagy-Britannia már 2004-ben elgördített minden akadályt az új tagállamok előtt, ám hazánkat akkor sem hagyták el jelentős számban a munkát keresők. Igaz, Ausztria szomszédos ország, így főként a határ közelében élők közül várható, hogy ott néznek állás után. Ausztria és Magyarország között egyébként évek óta érvényben van az ingázókra szóló egyezmény, amely lehetőséget ad a határ menti lakosoknak arra, hogy bizonyos feltételek mellett munkát vállaljanak a ",,sógoroknál". Lengyel V. Nóra szerint azt nem lehet előre megmondani, hogy milyen szakmákban próbálnak majd elhelyezkedni a magyarok, de az tudható, mire van kereslet. Ausztriában például a vendéglátóiparban van szükség munkavállalókra, míg Németországban a vendéglátóipar mellett az egészségügy várja a dolgozókat. Utóbbinál főleg beteggondozókra, ápolókra van igény. Feltétel a kiváló német nyelvtudás. A májusig fennálló derogáció nemcsak a munkavállalókra vonatkozik, hanem például az építőipari szolgáltatásokra is. Májustól viszont itt is szabad lesz az út.

A magyarokat főként a magasabb fizetés csábítja külföldre. Lengyel V. Nóra ezzel kapcsolatban jelezte, az osztrák hatóságok ellenőrizni fogják, hogy a kelet-közép-európai munkavállalókat ne alkalmazhassák az ottani előírásoknál alacsonyabb bérért. Ausztriában egyébként tartományonként és szakmánként változó a minimálbér összege. Abban azonban nincs különbség, hogy a legtöbb esetben 14 havi fizetés jár a dolgozóknak egy évben. Ugyanis pluszjuttatás jár karácsonyra és a nyári szabadságra is. A NFSZ osztályvezetője kiemelte, ha valaki külföldi munkavállalásra készül, előbb tájékozódjon valamelyik magyar munkaügyi központban vagy kérjen segítséget az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) tanácsadóitól. Egy ajánlat ugyanis lehet, hogy csak elsőre kecsegtető. Érdemes utánajárni, hogy a bruttó bérből mennyit kapunk kézhez, s mekkora költségei vannak a kint tartózkodásnak. Ha mindezt összeadjuk, már nem is biztos, hogy érdemes átlépni az országhatárt.

Szomszédba csábító ezer eurók

Külföldön a magyar fizetésekhez képest jóval többet lehet keresni, igaz, a megélhetés költségeit is be kell kalkulálni. Norvégiában például több mint hatszázezer forintnak megfelelő összegű fizetést is kaphat egy magyar hentes. Egy németországi vagy egy ausztriai gyorsétteremben havi 1200-1500 eurót, azaz 320-410 ezer forintnyi uniót lehet keresni. Magasabb képzettséget igénylő szakmákban (mérnökök, orvosok, informatikusok) három-négyezer euró is lehet a bér.

Sok vállalkozó megy Ausztriába

Sok Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozás próbál majd megjelenni az osztrák piacon, elsősorban a határ menti településekről - mondta Szakács Imre, a megyei kereskedelmi és iparkamara regionális igazgatója. Kiemelte: nagyon sok jó szakember fog távozni, Magyarországon ugyanis nincs versenyképes javadalmazás. Sokan tájékozottság hiányában vágnak neki a kinti vállalkozásnak, így tartani lehet attól, hogy az év végére sokan kudarcot vallanak, s visszajönnek. (MTI)  

Forrás:magyarhirlap.hu/Kiss Gergely

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdaságihírek: termekpiac.com