Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak kiemelte: a nemzetközi tőke által igényelt exporttevékenység, amire a hazai gazdaság épül, kevésbé igényli a jól képzett szakembereket. „A kilencvenes évek elején ugyanis - tette hozzá Palkovics Imre - a gazdasági elit megállapodott abban: a nemzetközi tőke nagy aránya szolgálná leginkább a gazdasági fejlődést. Ez a neoliberális politika viszont azt eredményezte, hogy átalakult az iparszerkezet, a gazdaság a külföldi befektetők igényének megfelelően a betanított tömegmunkára és az olcsó munkaerőre épült. Így a szakképzett munkaerőre nem volt szükség, s a szakmunkásképzés is leépült." Palkovics Imre szerint a mára kialakult helyzetet előidézte az is, hogy miközben a multik teret nyertek Magyarországon, a kis- és középvállalkozások pozíciói romlottak. Sokat segítene, ha a gazdaságpolitika kijelölné azokat a húzóágazatokat, amire fel lehetne építeni a szakmunkásképzést. Ilyen például a turizmus vagy a környezetvédelem, ahol szintén nagyarányú a betanított munkaerő alkalmazása. Igazán nagy áttörést az jelentene, ha a termelőszférában nem lenne hiány a jól képzett szakmunkásokból.

Vissza kellene állítani a szakmunka becsületét, ennek viszont a jogi környezetét is meg kellene teremteni. Palkovics Imre szerint nem tartható fenn tovább az a gazdasági környezet, amikor a munkavállaló alacsony bérért, megbecsülés nélkül, lehajtott fejjel, az elbocsátástól rettegve látja el feladatát. Szerinte a szakképzést is új alapokra kell helyezni. Mára a cégek is belátták, hogy fontos a szakmunká­sok képzése, de ezt önállóan látják el, és a munkavállalók a tudást máshol nehezen tudják hasznosítani. Palkovics Imre hibának tartja, hogy nem egységes a szakképzés. Problémát jelent az oktatás szerkezete is, ugyanis a munkahelyeken, termelőüzemekben nincs rendszeres szakmai gyakorlat, ez pedig a képzés elengedhetetlen része lenne. A jól képzett szakmunká­sok meghatározó részét a kkv-szektor tudná felszívni, ám ehhez meg kellene erősödniük. A szolgáltató szektor megerősödéséhez leginkább fizetőképes belső piacra lenne szükség. Palkovics Imre szerint ennek a kkv-knak nem is a nagy adóterhek és a szűk belső piac jelenti az igazi problémát, hanem a beruházások költségei, a drága hitelek. A magyar vállalkozások a csehekhez képest 2008-ban 650 milliárd forinttal fizettek többet a beruházásokra. Ennyivel volt ugyanis drágább a hitelhez jutás.