„Hiába ígérte a pénzügyminiszter, hogy a személyi jövedelemadó sávváltozásai miatt több marad a borítékban. A munkavállalók többségének a keresete a reálértékét sem őrzi meg, miközben a közüzemi díjak, az üzemanyagárak az egekbe szöktek" - mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Az érdekvédő példaként a közlekedési ágazat dolgozóinak esetét hozta fel. Az ágazatban óriási a csalódás, az adóváltozások nem hozták magukkal a várt keresetnövekedést.

A versenyszférában sem jobb a helyzet, Palkovics Imre szerint a vállalkozások kivárnak a béremelésekkel, mert bizonytalannak találják a gazdasági folyamatokat.

„Nem segített az sem, hogy a kormány öt százalékponttal csökkentette a munkáltatói járulékot, ezt ugyanis a multinacionális vállalatok lenyelték, s ez csak a profitjukat növeli. Nem emelték ennyivel a béreket, s új munkaerőt sem vesznek fel emiatt" - hangsúlyozta a szövetség elnöke, aki szerint inkább célzottan a kis- és középvállalkozói szektornak kellett volna kedvezményeket biztosítani.

Januártól a személyi jövedelemadó alsó sávhatára ötmillió forintra nőtt, így az adózók több mint kilencven százaléka az alsó kulcs szerint adózik. A Bajnai-kormány szerint csak emiatt a bruttó kétszázezer forintos átlagbérnél havonta nettóban körülbelül 15 ezer forint lesz a többlet. Igen ám, de a bérből és fizetésből élők 63-65 százaléka nem ennyit keres, azaz: nekik jóval kevesebb pluszt hoz a változás. Például százötezer forint bruttó bérnél mindössze hatvanhat forinttal marad több a borítékban. Akik minimálbért keresnek, azoknál ezer forintot jelent pluszban az adóváltozás. Mindezek tetejében sokaknak csalódást okozott a januári fizetés, miután annyival sem kaptak többet, mint amennyi járt volna. Problémát jelentett az is, hogy a munkáltatók nem nyilatkoztak az adójóváírásról, miután a korábbi évekkel ellentétben ez már nem kötelező. Ezt a közszférában sem tették meg, így ott most utólag igyekeznek kompenzálni a dolgozókat.