Gyakorlatközpontúvá alakítja át az Orbán-kormány a magyar szakképzési rendszert. Ennek részeként ösztönözik a vállalatokat arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb arányban vegyenek részt a fiatalok képzésében.

Forradalmi változásra készül a kormány a magyar szakképzés átalakításában - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Az Orbán-kabinet gyakorlatorientáltabb képzést kíván kialakítani. Van honnan példát meríteni, számos hatékony külföldi szakképzési rendszer működik. Az egyik legkiemelkedőbb eredményeket felmutató Németországban a tanulók gyakorlati oktatása két és félszer hosszabb ideig tart, mint Magyarországon. Ahhoz, hogy sikerrel vegyük át ezt a mintát, több területen változást kell elérni. Hazánkban a vállalatoknak mindössze másfél százaléka vesz részt a szakképzésben, azaz: nagyon kevés lehetőség adódik arra, hogy a fiatalok élesben ismerjék meg és sajátítsák el a szakmájukat.

A szakmunkások képzésében a gyakorlatra helyezik a jövőben hangsúlyt ( Fotó: MH)

Czomba Sándor szerint mindenképpen növelni kell ezt az arányt, s ki kell építeni az ösztönző rendszert is. Ehhez át kell csoportosítani a rendelkezésre álló forrásokat. A cégek számottevő része jelenleg is fizet szakképzési hozzájárulást, ám ezek a pénzek teljes egészükben nem áramlanak vissza a területre. Ezen változtatni kell, de az is járható út, ha ez a pénz a vállalkozásoknál marad, ám azt mindenképp a fiatalok képzésére kell fordítaniuk.

„A baj már az általános iskolákban kezdődik, hiszen többen úgy végzik el a nyolc osztályt, hogy gyakorlatilag sem írni, sem olvasni nem tudnak. Ezzel a háttérrel a szakképző intézmények elvárásainak sem lehet megfelelni" - hangsúlyozta Czomba Sándor. Az államtitkár szerint az sem tartható, hogy a szakképzés öt-hat évig tart. A kormány szerint hatékonyabb lenne a hároméves időtartam, amit meg lehetne toldani egy negyedik évvel, ám az kizárólag gyakorlattal telne el. A negyedik évben a diák foglalkoztatási státuszban dolgozna. A kormány kész változtatni a normatíva rendszeren is. Azaz: a hiányszakmák képzéseit több pénzzel támogatná az állam, s kevesebbet adna azokra területekre, ahol már túlképzés van.

„A gazdaság igényeitől távol álló szakképzéssel nem lehet felzárkóztatni Magyarországot" - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban a szakképzésben tanulók 23 százaléka vesz részt a duális rendszerben, azaz abban, ami az elméleti képzés mellett gyakorlati munkával is hozzájárul egy szakma elsajátításához. Ausztriában ez az arány negyven, míg Németországban 66 százalék. Beszédes az is, hogy hazánkban száz frissen végzett szakmunkásból harminc tud elhelyezkedni tanult szakmájában kilenc hónapon belül. Ez pedig jórészt a valós tudás hiányára vezethető vissza. Parragh László hangsúlyozta: a kamara kész együttműködni a kormánnyal a szakképzés reformjában, s kész a jelenleginél nagyobb szerepet vállalni a gyakorlatorientált oktatás működtetésében.

Forrás: magyarhirlap.hu/Kiss Gergely

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdasági hírek: termekpiac.com