„Leginkább a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek az optimisták. A kis- és középvállalkozások nem látják kedvezőnek a helyzetüket, de várakozásaik javultak, míg a mikrocégek pesszimisták" - mondta Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar gazdaságot továbbra is az export húzza. Ez leginkább Németországnak köszönhető, ám az már kevésbé örömteli, hogy hazánk növekedési üteme egyre inkább elszakad a németekétől, ami nem túl biztató a jövőre nézve. Az elnök szerint ennek hátterében az állhat, hogy Németország átállította az iparát, s egyre nagyobb arányban exportál Kínába, Brazíliába, Indiába és Oroszországba. Úgy tűnik, a váltást nem tudja követni a magyar beszállítói piac.

„A magyar vállalkozások nem innovatívak, s ennek következményei egyre inkább nyilvánvalóvá válnak" - magyarázta Parragh László. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar gazdaságban leginkább az ipar teljesít jól, kivéve az építőipart, ahol drámai a helyzet. Az ágazatban a kapacitáskihasználás 63,5 százalékos, ami messze elmarad az ideális 80-85 százaléktól. Az MKIK elnöke szerint azért nem hasznosultak az uniós pénzek az építőiparban, mert a forrásokat olyan gigaberuházásokba ölték az elmúlt években, mint például a 4-es metró. Ez és más projektek jellemzően a külföldi cégeket hozták helyzetbe, akárcsak az útépítések esetében. Parragh László szerint belátható időn belül nem lábal ki az építőipar a válságból. Az államnak és az önkormányzatoknak ugyanis nincs forrása megrendelésekre, ahogy a lakosságnak sincs. A háztartások még évekig nyögik felvett hiteleiket, a megemelkedett törlesztőrészleteket.

Az üzleti szektor megrendeléseire sem lehet számítani, hiszen jószerével már kiépült hazánkban az ipari infrastruktúra.