Idén a magyar gazdaság növekedése - a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint - az egy százalék körül lesz az export dinamikus emelkedése és a belföldi kereslet legfeljebb év végén remélhető javulása következtében. A választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott: a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, ezért az alapkamat nem volt tovább csökkenthető. A GKI 11 százalékon stabilizálódó munkanélküliségi rátára számít.

A magyar gazdaság az első negyedévi 0,1 százalék után a második negyedévben 1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentősen elmarad az EU átlagától, ami annak következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai és főleg német kereslet javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése nálunk egyelőre folytatódott. Ez a kettősség a magyar gazdasági növekedés húzóerejét támasztó iparban is jól látszik: az első félévben a kivitel 17 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítés 5 százalékkal visszaesett. Összességében azonban a második negyedévben a magyar ipar az EU átlagánál mintegy 4 százalékponttal gyorsabb ütemre volt képes. Fordított a helyzet az építőiparban és a kiskereskedelemben, mindkettőben változatlanul tart a visszaesés, miközben az EU-ban már növekedés, illetve stagnálás tapasztalható.

Az infláció júliusban 4 százalékra csökkent

Noha nálunk az első félévben 3,7 százalékkal emelkedett a reálkereset, ez eddig nem vezetett a fogyasztás emelkedéséhez, sőt, erre legjobb esetben a karácsonyi időszakban lehet számítani a GKI szerint. Ennek egyik oka, hogy a tavasszal tetőzött munkanélküliség csak nagyon lassan, s a több nyári munkaalkalom miatt feltehetőleg csak átmenetileg csökken. A gazdaságkutató a tavalyi 10,5 után idén 11 százalékos munkanélküliségi rátára számít, vagyis arra, hogy az első héthavi ugyanekkora mutató lényegében stagnálni fog az év hátra lévő részében. Emellett a nyugdíjak és családtámogatások reálértéke kisebb a tavalyinál, a hiteltörlesztési kötelezettségek a gyenge forint miatt is emelkedtek, az új hitelhez jutás nehéz, a lakosság még nem mer és nem tud fogyasztani, beruházni.

Az infláció júliusban 4 százalékra csökkent, mivel a második félévben kezd kifutni a tavaly év közepi adóemelések hatása. A stagnáló vásárlóerő is fékezi a drágulás ütemét. Ugyanakkor az első félévinél tartósan gyengébb a forint, a világszerte és Magyarországon rossz termés miatt erősödik az importált cikkek és az élelmiszerek árának növelésére irányuló törekvés. Az év végi áremelkedés ezért a GKI szerint 4,3 százalék lehet. A jegybanki alapkamat csökkentése 5,25 százalékon megállt, s nem kizárt ennek idei emelése sem. Az euró átlagos árfolyama az első féléves 270 forint közeléből a második félévben 280 forint fölé nő, így éves átlagban 277 forint körüli árfolyam kialakulása valószínűsíthető.

A magyar kormány megítélését az államcsőd június eleji kormányzati víziója, majd az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások júliusi felfüggesztése jelentősen rontotta - írja a GKI prognózisa. E lépések valószínűleg ennél is kedvezőtlenebb hatással jártak volna, ha nem lenne általános az a várakozás, hogy az önkormányzati választások után a kormány kellő jelentőséget fog tulajdonítani az egyensúlynak. Ennek mércéje elsősorban a 2011-es költségvetés, illetve az aktualizált konvergenciaprogram tartalma lesz. Ha ezt a nemzetközi szervezetek és piacok jól fogadják, akkor ismét növekedhet az ország iránti bizalom, annak minden árfolyamban és kamatokban megnyilvánuló pozitív következményével. A GKI szerint addig viszonylag jelentős árfolyam-ingadozásra kell számítani.

Forrás:hirtv.hu

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdasági hírek: termekpiac.com