
Ki ne találkozott volna az utcán olyan „űrlapos kérdezőbiztosokkal", akik - telefonszámunk elkérése után - termékbemutatóra hívtak. „Lebilincselő" és olykor megtévesztő előadásaikon irtózatosan drága termékek megvételére ösztönöznek, akár hitelfelvétellel történő részletfizetéssel is. Ha azonban a vevő meggondolja magát, és visszakéri a pénzét, többnyire nem adják. Egyebek mellett ezért is szükséges a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló kormányrendelet felülvizsgálata.
Az elmúlt időszakban számos alkalommal szembesült a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) - a fogyasztók panaszai alapján - azzal, hogy a termékbemutatók szabályozása sok tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul több vállalkozás döntően a speciálisan védendő fogyasztókat, így a nyugdíjasokat célozza meg elsősorban a termékbemutatókkal, amelyek során a hiszékenységüket használja ki.

A hiszékenységüket használják ki (Fotó: Hegedűs Róbert)
Ezek alkalmával hangzatos felhívásokkal, ígéretekkel, ajándékokkal csábítják az embereket a termékbemutatón való részvételre. Itt azonban már a meghívottaknak kimutatják a foguk fehérjét, sokszor akár tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot alkalmazva a kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben - állítja a FEOSZ. Ezek alapján indokolt a magyar szabályozás s vele az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló kormányrendelet felülvizsgálata. Szükséges, hogy a jogszabályt ne csak a vállalkozás székhelyén, telephelyén kívül megkötött szerződésekre alkalmazzák. Annak garanciáit ki kell terjeszteni arra a körre is, ha maga a szerződéskötés az üzlethelyiségben történik, de az azt megelőző tárgyalások máshol - akár termékbemutatón - zajlottak le.
Sokszor a vállalkozások ugyanis ezt a jogi kiskaput kihasználva az üzleten kívül, termékbemutatón beszélik meg a szerződés részleteit a fogyasztóval. Ezután pedig mondvacsinált indokkal elszállítják őt a székhelyre, telephelyre, itt megkötve a szerződést. Ezzel pedig megfosztják őket a kormányrendelet nyújtotta speciális védelemtől.
A szakmai szervezet szerint ugyanígy felül kell vizsgálni a fogyasztó számára biztosított indokolás nélküli elállási jog határidejét, és ki kell terjeszteni azt a jelenlegi nyolc munkanapról tizennégy napra.
E jog gyakorlása esetén szükséges még rögzíteni, hogy az eredeti szerződéssel együtt minden más kiegészítő szerződés megszünhet. A kereskedő fogyasztóval szembeni tájékoztatási kötelezettségét pedig szigorítani kell. Rendkívül fontos külön megrendelőlapon feltüntetni minden szükséges információt a szerződéssel kapcsolatosan. Ezenkívül a megrendelőlap elválaszthatatlan részét képező elállási nyilatkozatot szintén mellékelni kell a szerződéshez, amely felhívja a fogyasztó figyelmét elállási jogának gyakorlására és annak határidejére. A FEOSZ javaslatai alapján a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága azzal is egyetértett, hogy meg kell határozni a fogyasztó elállási jogának gyakorlása esetén azt a határidőt, amely alatt a kereskedőnek kötelessége minden neki fizetett összeget visszaadni. Az állásfoglalás szerint erősíteni kell a hatóságok jogosítványait, s hatósági bejelentéshez kell kötni az ilyen tevékenység engedélyezését.
Forrás: magyarhirlap.hu/Hunyor Erna
-bv-
Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz
További gazdaságihírek: termekpiac.com
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu




