Június végéig háromszázmilliárd forintnyi nettó forintkötvény-kibocsátást hajtott végre az Államadósság-kezelő Központ

A Wall Street Journal cikke szerint a fentiek alapján „már érthető, hogy miért szakította meg a Nemzetközi Valutaalappal korábban kötött együttműködést júliusban a magyar kormány". A cikk azonban rámutat: ettől még - legalábbis 2011-től - az államadósság-finanszírozási kilátások továbbra is bizonytalanok.

„Nem fogunk megszakadni, hogy 2,8 százalékos hiány legyen jövőre csak azért, hogy ez néhány nagyon távoli hivatalban lévő pénzügyi szakembernek elnyerje a tetszését" - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Hír Tv-nek.

Barcza György, a K & H Bank elemzési igazgatója szerint a magyar állampapírok vonzók, ez pedig stablititást jelent nem pusztán az államadósság finanszírozására nézve, hanem a forintra is.

„Nincs olyan piaci konszenzus, amely szerint az ország nem képes finanszírozni magát az IMF-fel való megállapodás nélkül" - hangsúlyozta a közgazdász, aki szerint a piac „lassan beárazza" a valutaalapos szakítást.

Kitért rá: jövőre a mozgástér 3-3,5 százalékos hiányig terjedhet. Szerinte, ha az EU-val egyeztetjük a költségvetésünket, annak lesz pozitív és negatív hatása is. A negatív az, hogy nem elég a tavasszal elküldeni a hiányt, hanem a költségvetés készítésekor kell megállapodnunk. Ugyanakkor, ha az Európai Unió jóváhagyná a 2011-es költségvetést, az bizonytalanságcsökkentő tényező lenne a jövő év tekintetében. Barcza szerint úgy tűnik, a közeljövőben nem tér vissza a recesszió Európába. „Ha marad a növekedési trend, az jót tesz a hazai exportnak, ezáltal a magyar gazdaságnak, közvetve pedig a büdzsének is" - fűzte hozzá.

Pesszimistább forgatókönyv is érvényesülhet akkor, ha romlik hazánk megítélése. Németh Dávid, az ING vezető elemzője úgy tartja, hogy egy leminősítés azt is hozhatja, hogy a forint komoly mélyrepülésbe kezd, ami a devizában meglévő adósságunkat még változatlan kamatszint mellett is növelheti.