További takarékosságra szólít fel a Nemzetközi Valutaalap honlapján tegnap megjelent elemzés Kelet-Európában. Az utóbbi két évtized tapasztalatai azonban a Világbank egykori vezető közgazdásza, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz szerint azt mutatják: azoknak az országoknak sikerült egy válság után fenntartható fejlődési pályára állniuk, amelyek nem fogadták meg a nemzetközi pénzintézetek tanácsait.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) honlapján megjelent elemzés szerint kiegyensúlyozott költségvetési politikára és a bérek visszafogására van szükség a kelet-európai térségben. Az IMF szakértői állítják, továbbra is a takarékosság kell legyen a fő szempont, mert a gazdasági növekedés időszakában a kis költségvetési többlet már nem elég, nagy többletre kell törekedni. Ugyanakkor elismerik azt, hogy a belföldi kereslet továbbra is gyenge lesz a közeljövőben ezekben az országokban, mivel a fogyasztók visszafogják kiadásaikat. Növekedést így csak az export bővülése hozhat.

A Nobel-díjas közgazdász lerántja a leplet a nemzetközi pénzintézetek több országban már csúfosan megbukott módszereiről (Fotó:Reuters/Bobby Yip)

A szakemberek egy része szerint viszont a térség országainak akkor van esélyük visszatérni a fenntartható fejlődési pályára, ha nem fogadják meg az IMF tanácsait. Ezek a javaslatok ugyanis még egyetlen országnak sem segítettek a felzárkózáshoz az utóbbi két évtizedben. Az IMF és a Világbank által képviselt neoliberális gazdaságpolitika legfőbb bírálói között megtaláljuk a Világbank egykori vezető közgazdászát is. Joseph Stiglitz Nobel-díjat kapott azért, mert bebizonyította: a piacok nem úgy működnek, ahogy az a tankönyvekben írva van. Stiglitz még friss Nobel-díjasként figyelmeztetett arra, hogy bármilyen országba is megy az IMF és a Világbank, négy dolgot követel. Az első a privatizáció, amit a közgazdász csak „korrupcizációnak" nevezett. Az érintett országok vezetői ugyanis a nemzetközi pénzintézetekre hivatkozva boldogan eladták a közművállalataikat. A szemük tágra nyílt a boldogságtól arra a lehetőségre, hogy tíz százalékot utalnak át svájci bankszámláikra az állami vállalatok árából elengedett összegből. A második a pénzpiaci liberalizáció, ami elvben megnyitja az utat a tőke ki- és beáramlása előtt. Az országok többségében azonban csak spekulatív tőke jött be, majd a gondok első jeleire a tőke menekült. Ennek a kiáramlásnak a leállítására az IMF a kamatszint emelését követeli, ami viszont megfojtja a termelést. A harmadik a teljes árliberalizáció, ami olyan mértékű áremelkedéseket hoz, hogy az törvényszerűen társadalmi robbanáshoz vezet. A negyedik pedig a piacok megnyitása a fejlett országok előtt. Stiglitz szerint ez az ópiumháborúk filozófiáját idézi, amikor a nyugati nagyhatalmak ágyúkkal nyitották meg a piacokat. A Nobel-díjas közgazdász azóta is kampányol a neoliberális politika ellen, amely szerinte megbukott. Számos példával igazolta, hogy csak azok az országok tudtak fenntartható fejlődési pályára állni, amelyek nem fogadták meg az IMF tanácsait. Ezt tette Dél-Korea a 98-as válság után, amikor az IMF a lapkagyártás leállítására szólította fel. A 90-es években az afrikai országok közül csak Botswana kerülte el a nemzeti jövedelem zuhanását, mert elküldte csomagolni az IMF szakértőit. Az utóbbi évtizedben pedig a kelet-ázsiai országok közül azok tudták a legstabilabb fejlődést felmutatni, amelyek erős állami szerepvállalásra és a szegénység felszámolására összpontosítottak.

Stiglitz tegnap az ausztráliai Gazdasági Fórumon fejtette ki nézeteit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok igen kreatívak voltak, amikor a könyvelésükből a veszteséget okozó tételeket el kellett tüntetni. A szakember egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott: az így keletkezett lufi nyomán bekövetkezett a pénzügyi válság, s a kormányoknak kellett eltakarítaniuk a bankárok által hátrahagyott romokat. Most pedig a pénzvilág a kormányokat azért bírálja, ahogyan a romokat összeszedik, és a bankok azt követelik tőlük: a béreket csökkentsék, de hagyják meg a bankárok juttatásait.

Forrás:magyarhirlap.hu/Szalontay Mihály

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdasági hírek: termekpiac.com