A magyar gazdaság versenyképességének egyik legnagyobb rákfenéje az alacsony foglalkoztatási szint, tízmillió lakosra vetítve csak 3,7 millióan dolgoznak legálisan.
Azt Oszkó Péter pénzügyminiszter is elismerte egy közelmúltbeli rendezvényen, hogy ezen a téren sok a tennivaló: a hazai foglalkoztatási ráta az uniós átlagtól tizenegy, a régiós átlagtól hat százalékkal marad el.
„Az elmúlt időszak kormányai akkor sem tettek semmit a foglalkoztatási szint javításáért, amikor még nőtt a gazdaság kibocsátása. A megszorítások jövőre tovább rontják a helyzetet, a munkanélküliségi ráta eléri a 12 százalékot - mondta lapunknak Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke. - Jelentős számú kis- és középvállalkozás lesz kénytelen elküldeni alkalmazottait. A cégek tartalékai kimerültek, a munkahelymegőrző programokkal a többség nem tud élni, s hitelhez sem jutnak."

A kormány a tömeges elbocsátásokat több tízmilliárd forintos munkahelymegőrző pályázatokkal igyekezett csökkenteni az elmúlt hónapokban, ám ezek a programok sem működtek, illetve működnek zökkenőmentesen. A munkaügyi tárca szerint azért, mert a pályázatok többszakaszos elbírálása időigényes, ki kell szűrni azokat a vállalkozásokat, amelyek nem a válság miatt kerültek kedvezőtlen helyzetbe. Gondot jelent az is, hogy az uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző pályázatoknál szintén érvényes az utófinanszírozás rendszere. Azaz: a bajba jutott munkáltatónak meg kell előlegezni a munkabér- és járulékkifizetéseket.

A szaktárca szerint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány december közepéig a nyertes cégek 77 százalékával kötött szerződést, s a támogatás mintegy 56 százalékét kifizették. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Munkahelyek megőrzéséért nevű programjában ötvenszázalékos a kifizetési arány, míg a központi munkaerő-piaci programban a megítélt forrás 85 százalékát hívták le.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség május végén indított húszmilliárdos programot a kis- és középvállalkozásoknak, ám azóta az érintettek a megítélt forrásoknak csak a 17 százalékát kapták meg. A nagyvállalatoknak szóló kiírás augusztus végén jelent meg, itt december közepéig még egy fillért sem fizettek ki.

„Ha az ember fuldoklik, azonnal oda kell neki dobni a mentőövet. A munkahelymegőrző támogatások kifizetése azonban nagyon lassú" - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte azonban nagyobb baj az, hogy a cégeknek nincsenek piacaik, így ezek a pénzek nem hoznak megváltást.

A kisebb vállalkozásoknak ráadásul arra sincs infrastruktúrájuk, hogy pályázzanak. „Jövőre tovább nő a munkanélküliség, s ha nem lesznek központi támogatások, akkor nem lehet még átmenetileg sem segíteni a képzetlenek tömegein. A versenyszférára nem lehet számítani, a vállalkozásoknak nem adott erre kellő mozgásteret a 2010-es költségvetés" - tette hozzá Dávid Ferenc.

Herczog László munkaügyi miniszter szerint jövőre a munkahelyteremtő programokra 1,7 milliárd forint jut. Ebből a pénzből 1800 új munkahelyet akarnak létrehozni, döntően a hátrányos helyzetű kistérségekben. Távmunkahelyek bővítésére 450 millió forint áll rendelkezésre, s folytatódik a munkahely-megőrzési 4 plusz 1 program (négy munkanap, egy nap képzés). Jövőre is fennmarad az Út a munkához program, amely Herczog László szerint az idén is sikeres volt, ötven-hatvanezer embernek adtak így munkát havonta, egy főt átlagosan négy-öt hónapig foglalkoztattak. A lehetőségek 2010-ben bővülnek, több pénz jut erre a célra, s a tárca ennek keretében a versenyszférát is bevonná a foglalkoztatásba. A következő évben közmunkákra 13 milliárd forint jut, s elindul a romaközmunka-program, amelyre önkormányzatok, kistérségek pályázhatnak. Januártól elérhető lesz egy új bérköltség-támogatás is: az a munkáltató veheti igénybe, aki a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyt teljes munkaidőben és munkaviszony keretében foglalkoztatja. Mindezekkel együtt a Bajnai-kormány nem számít arra, hogy jövőre összességében növekszik a foglalkoztatottak száma. A kormányfő szerint erre csak a gazdasági növekedés után lehet számítani.

„Megszorításokra épülő politikával nem lehet a növekedést elindítani. Ezt támasztják alá a folyamatosan romló mutatók is. Hiba volt például a természetbeni juttatások megadóztatása, ezzel ugyanis olyan vállalkozásokat tesznek tönkre jövőre, amelyek forgalmuk jelentős részét az üdülési és az étkezési csekkeknek köszönhették" - mondta lapunknak Bernáth Ildikó, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának fideszes alelnöke. Kijelentette: ha 2010-ben pártja kormányra kerül, akkor a gazdaság motorjainak beindítására helyezik a hangsúlyt. „Olyan adó-, járulék- és oktatáspolitikára van szükség, amely hozzájárul a foglalkoztatottsági szint jelentős javításához" - hangsúlyozta a politikus.