Új munkahelyeket, a bürokrácia csökkentését, a kis- és közepes vállalkozások fókuszba helyezését, vagyis stratégiaváltást és az uniós források hatékonyabb felhasználását ígérte meg az Orbán-kormány három minisztere tegnap egy szakmai konferencián. A múlt árnyai, az elmúlt nyolc év azonban még kísért: ezért az idei esztendő második fele a gazdasági stabilizáció jegyében telik. Az új intézkedések hatására azonban 2013-tól már a magyar gazdaság fejlődhet a leggyorsabban.

„Ha sikerül végrehajtani a kormányzati intézkedéseket - az idei stabilizációt és azt követően a kétéves reformidőszakot - 2013-tól a térség leggyorsabban fejlődő gazdasága lehet a magyar" - jelentette ki tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz és a Magyarok a Piacon Klub konferenciáján. Aláhúzta: nem igaz az, hogy „a magyar beteg már gyógyul", ezért az új kormány első feladata, hogy Magyarország további zuhanását, a helyzet romlását megakadályozza. „Az ország valamennyi makromutatója romlik, a gazdaság az idén stagflációs állapotba kerül" - emelte ki. Aláhúzta, hogy a pénzügyi stabilizációval éppen sikerül elkerülni egy nagyobb bajt: a bankadó és a költségvetési megtakarítások révén lehet az államháztartás hiányát öt százalék körüli mértékről az eredetileg tervezett szintre, 3,8 százalékra leszorítani. Hangsúlyozta: a bankadó a kormány részéről kőbe vésett dolog, a kétszázmilliárd forintos, a pénzügyi szektorra kivetendő fizetési kötelezettség terén semmilyen engedményt nem tudnak adni. Ugyanakkor 2011-2012-ben Magyarországon a régió legegyszerűbb adórendszerét vezeti be a kormány. A cél továbbra is az, hogy egymillió új munkahely jöjjön létre tíz év alatt. A tárcavezető még kitért arra is, hogy a külső gazdasági környezet sem kedvező, esély mutatkozik arra, hogy az eurózónában, amely hazánk legnagyobb felvevő-piaca, visszatérjen a recesszió.

Matolcsy György: Közép-Európa legegyszerűbb adórendszerét vezeti be a kormány 2011-2012-ben (Fotó: Csudai Sándor)

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadásában azt hangoztatta, hogy a jelenlegi tíz százalékról jelentősen, akár 40-50 százalékra kell felemelni a kis- és középvállalkozások (kkv) részesedését az európai uniós forrásokból. Tudniillik a kkv-k említett tízszázalékos aránya mellett 65 százalék jut az államigazgatási, nonprofit szervezeteknek, 22 százalék pedig a nagyvállalatoknak, s ezen az arányon jelentősen változtatni kell. E vonatkozásban a várható stratégiaváltás fő eleme az egyszerűsítés és a források átcsoportosítása. Fellegi közölte: át fogják alakítani a közbeszerzési szabályokat úgy, hogy a „nemzeti patriotizmus" erősödjön. A szakminiszter példaként hozta fel: míg tőlünk nyugatra a hazai cégek 70-75 százalékos arányban nyertesei a közbeszerzéseknek, nálunk ez az arány 30-35 százalék.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a bürokrácia jelentős csökkentését, tisztakezű közéletet és a vidéki életforma versenyképességének javítását ígérte. „Lehetetlen állapot a mai, amikor is nincs naprakész állami földnyilvántartás" - érzékeltette a helyzet tarthatatlanságát, hozzátéve: a földnek magyar tulajdonban kell maradni. A politikus a fiatal gazdákat támogató programmal tartaná vidéken, a helyi termelést pedig a bürokrácia csökkentésével ösztönözné. Végezetül bejelentette: két héten belül elkészül az a rendelet, amellyel szigorítják az élelmiszer-biztonsági előírásokat, hogy az ország ne lehessen élelmiszerhulladék-lerakó.

Forrás:magyarhirlap.hu/Szajlai Csaba

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdasági hírek: termekpiac.com