Reális és pozitív a kormány 29 pontból álló intézkedési csomagja, ám egyes pontokon némi csiszolásra szorul - mondta lapunknak Széles Gábor. A nagyvállalkozó, lapunk tulajdonosa szerint a versenyképesség javítása érdekében két-három éves távlatban csökkenteni kell a munkára rakodó terheket. Kiemelte: a bankadó elleni pénzintézeti ellenállást úgy tudja tompítani a kormány, ha konkurenciát teremt nekik a magyar takarékszövetkezetek vagy más, eddig itt nem lévő pénzintézetek segítségével.

- Sokan az embereket, a vállalkozásokat megszorító csomag bejelentését várták a kormányfőtől az után a kép után - amely a mélybe nyomta a tőzsdét és a forintot -, ahogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke lefestette az ország állapotát. Ezzel szemben Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett 29 lépése merőben más. Ön hogyan látja?

Széles Gábor: A terv a nemzetközi befektetői körre is pozitívan hat (Fotó: Sárközy Görgy)

- Az ország helyzete valóban nem rózsás. Ennek fényében ez egy nagyon reális program, amely bemutatja, hogyan lehet az egyensúlyt, a 3,8 százalékos hiánycélt tartani, miközben lépéseket történnek a gazdaság dinamizálása érdekében. Biztos vagyok benne, hogy ez a nemzetközi befektetői körre is pozitívan hat, s a forint erősödését hozza.

- Az MSZP viszont kevesli a konkrétumokat.

- A piac megnyugtatásához első lépésként elég lett volna a 29 helyett akár tizenöt-húsz intézkedés is.

- A munkaadók annak is örültek volna, ha járulékcsökkentésre is sor kerül, nem?

- Amennyire tudom, a munkaadói szervezetek jelenleg elégedettek a változással, például a kis adók eltörlésével. Az egy másik kérdés, hogy a munkára rakódó terhek esetében van még teendő, számos dolgot kell még kidolgozni. A versenyképesség javítása érdekében két-három éves távlatban azonban csökkenteni kell a munkára rakodó terheket, ugyanis az összes járulék mértéke 32-33 százalék körüli.

- A minimálbér megadóztatása nem okoz majd bérfeszültséget a minimálbért és a néhány ezer forinttal többet keresők között?

- Szerintem nem, viszont pluszkiadást jelent majd a munkaadóknak, ha nem akarják, hogy a dolgozójuk 16 százalékkal kevesebbet vigyen haza. Az összeszerelő cégek, az autóipari üzemek versenyképességét ez hihetetlenül rontaná, s vannak olyan ágazatok, amelyek már ki sem tudják termelni ezt a kiadásnövekedést. Arra nagyon kell vigyázni, hogy miközben a program a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, ne riassza el a nagyokat, s ne vezessen gyárbezárásokhoz.

- Az egyik pont szerint aki magánszemélyként már adózott jövedelméből másnak munkát ad, az­után a munkát végzőnek már nem kell adóznia. Például ilyen lehet a kerti vagy a házimunka. Hogyan vélekedik erről a javaslatról?

- Ezzel nagyon kell vigyázni, ezen a ponton még dolgozni kell. Meg kell határozni, hogy mely szakmákra legyen érvényes, hiszen a fodrásznál, a zöldségesnél és az autószerelőnél is adózott pénzből fizetünk.

- Havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezetnek be az állami költségvetési szférába tartozó minden szervnél. Ön szerint ez nem okozza majd azt, hogy sokan a nagyobb fizetésért átmennek a versenyszférába, s e körben csak gyenge képességű emberek maradnak?

- Ebben a kormányzati elképzelésben az is benne van, hogy aki ilyen állást vállal, az legyen elhivatott, hazaszerető ember, aki a köz érdekében akár kevesebb bérért is hajlandó dolgozni.

- Az LMP szerint neokonzervatív populizmus, hogy illetékmentessé teszik az egyenes ági rokonok közötti öröklést. Ön szerint?

- Ezzel az állásponttal nem értek egyet, mert ha itt a kapitalizmus már ötven-száz éve robogna, akkor nyilván a családi vállalkozások felhalmoztak volna annyi tőkét, tartalékot, amelyből ki lehet fizetni az illetéket. Csakhogy nálunk nem erről van szó, egy haláleset után az örökösökre rászakadnak a hitelek, illetékek s a terhek. Ezen próbál most enyhíteni a kormány, szerintem helyesen.

- A kabinet a tervezett 13 helyett 200 milliárd forintot akar beszedni a bankoktól, biztosítóktól és lízingcégektől. Nem naivitás azt gondolni, hogy majd kevesebb osztalékot fizetnek a bankok részvényeseiknek, hogy ki tudják fizetni a bankadót? Kvázi nem az emberek és a vállalkozások fogják megfizetni a megnövekedett terhet?

- Ha ügyetlenül csinálja a kormány, akkor igen. De ha tud konkurenciát teremteni a bankszektornak, mondjuk a magyar takarékszövetkezetek révén vagy más, eddig itt nem lévő pénzintézetek segítségével, akkor nem lesz gond. Az biztos, kisebb lesz a bankoknál a céltartalékképzés.

- A kormány másodlagos élelmiszer-ellenőrzést vezet be, hogy az unió élelmiszer-ipari szemétjének ne hazánkban legyen a lerakóhelye. Mit lehet még tenni az élelmiszer-biztonság és a hazai vállalkozások helyzetbe hozása érdekében?

- Ez egy nagyon fontos döntés, de a probléma ezzel nincs megoldva. Ugyanis nemcsak az a gond, hogy bejön a „külföldi szemét", hanem az is, hogy vidéken szétszakadtak az elmúlt húsz évben azok a gazdasági szövetek, amelyek versenyképes választ tudnának adni a kihívásokra. Arra lenne szükség, hogy a magyar gazdák, vállalkozások az áru termelését, feldolgozását, értékesítését is kézbe vegyék. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy a magyar élelmiszeripar tud minőséget előállítani, de abban már kevésbé, hogy a szétszakadt gazdasági szövetekkel versenyképesen tudja az árukat előállítani. Egyébként az egymillió munkahely megte­remtésének fő területe a magyar vidék lehet.

Forrás:magyrhirlap.hu/Csákó Attila  

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdasági hírek: termekpiac.com