Szlovéniában az átlagfizetés a termelő cégeknél forintban számolva bruttó 480 ezer körül alakul, míg a cseh dolgozók 370 ezer forinttal kell, hogy beérjék. A havi fix terén ránk vernek immár a lengyelek is 350 ezer forintos átlagos bérükkel. A közép-európai régióban egyedül Szlovákiában alacsonyabbak a bérek, mint nálunk: ott 306 ezerre jön ki a „bruttó" egy hónapban. Ugyanakkor mind a lengyeleknél, mind a szlovákoknál valódi boom figyelhető meg a bérdinamikában: Lengyelországban a válság alatt sem állt meg a reálbér-növekedés. A WIIW elemzése alapján hazánkban 2010-ben 309 ezer forint volt a bruttó átlagbér a kamarai cégeknél, amelyek túlnyomó része külföldi tulajdonban lévő nagyvállalat. Ugyanakkor a 2005-ös évihez képest bruttó harmincezerrel nőtt csak a havi fix, ami nettóban számolva 15 ezer forintnak felel meg.

Barcza György, a K&H Bank elemzési igazgatója arra intett, hogy nem pusztán a hazai bérdinamika lassult le 2005-2010 között, hanem leromlott a versenyképességünk, s termelékenységben is van még hová fejlődnünk. Hangsúlyozta: ez évtől jelentős adóváltozás következett be, amelynek hatására emelkedésnek indult a nettó bér. A KSH kimutatásai szerint márciusban 8,6 százalékkal haladta meg a keresetek reálértéke az egy évvel korábbi szintet. A jelenség mögött egyrészt az adócsökkentés hatására megugrott nettó keresetek, másrészt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak keresetkiegészítésének második részletei állnak. A GKI Gazdaságkutató prognózisa szerint 2011-ben háromszázalékos lesz a reálbér-növekedés. Hazai szakértők egyetértenek abban, hogy adócsökkentéssel kell növelni a gazdaság nemzetközi versenyképességét, mert csak így várható a bérek emelkedése.