Magyarország ellépett ugyan a szakadék széléről, de továbbra is a csődveszély árnyékában él - derül ki a legfrissebb elemzésekből.

A szakértők szerint a megoldást csak egy megfelelő társadalmi felhatalmazással rendelkező, hiteles kormány politikája hozhatja meg.

Az Európai Bizottság tegnapi jelentése szerint a magyar kormány hatékony lépéseket tett az államháztartási deficit csökkentése érdekében. A brüsszeli megítélés alapján a kabinetnek tavaly sikerült 3,9 százalékra leszorítania a hiányt a GDP másfél százalékának megfelelő megszorító intézkedésekkel, s elfogadtatnia a 3,8 százalékos hiánycélt tartalmazó idei büdzsét is. A bizottsági elemzés ugyanakkor komoly veszélyekre hívja fel a figyelmet az idei cél megvalósítását illetően mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, s újabb intézkedéseket lát szükségesnek ahhoz, hogy a deficitet három százalék alá lehessen leszorítani 2011-re.

Az államháztartási hiány alakulása a GDP arányában, százalékban

Amíg a brüsszeli bizottság nem részletezte a komoly veszélyforrásokat, addig azt megtette Kenneth Rogoff, aki egykor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza volt, most pedig a Harvard Egyetem professzora. A Der Standard osztrák lapnak adott interjúban kifejtette: a bankválságok törvényszerűen kiváltják az államháztartási kríziseket is, s ennek most Kelet-Európa került a középpontjába. Az IMF megahiteleinek köszönhetően ezek az országok időt nyertek ugyan, de nehéz lesz mindegyiküket megmenteni, mert némelyiküknél már túlzottan magas szintre szökött az adósság. Ennek a kihívásnak nem tud minden ország megfelelni, így néhány államcsőd jön a következő években. Kevés olyan országot lát ugyanis a térségben, ahol a politika olyan helyzetben van, hogy megengedhetné magának egy szigorú takarékossági program végrehajtását. Az IMF egykori vezető közgazdásza a csődveszély árnyékában élő országok között említette Magyarországot is, Görögország, Lettország, Románia és Ukrajna mellett. Mindaddig Rogoff szerint sincs baj, amíg ezek az országok megfelelő feltételek mellett juthatnak forráshoz, ám ez nem tart örökké.

Csaba László közgazdászprofesszor lapunknak úgy nyilatkozott, egyáltalán nem biztos, hogy a pénzpiacok ki tudják várni, hogy a kormányok előálljanak azzal a hiteles stratégiával, amely a növekedés - pénzpumpáláson kívüli - elősegítését felvázolja. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol egy megfelelő társadalmi felhatalmazással rendelkező, hiteles kormány gazdaságpolitikájára van szükség. Ez az alapja ugyanis annak, hogy helyreállíthassuk a párbeszédet a pénzpiacokkal. Ami az államháztartási hiánycélt illeti, Csaba László szerint nem a tizedes értékeken kellene vitatkozni. A hiteles, középtávú stratégiába ugyanis még akár a hiány átmeneti növelése is beleférhet, ha az a fenntartható fejlődés visszaállítását célozza.

Bővebben:magyarhirlap.hu/Szalontay Mihály

-bv-

Szóljon hozzá a fórumon! forum.mconet.biz

További gazdasági hírek: termekpiac.com